Hogyan lehet a legegyszerűbben megosztani filekot az interneten, anélkül, hogy mindenféle regisztrációra köteleznénk a többieket?

Ha valahol bérelünk tárhelyet weboldalunknak, oda FTP-vel simán felmásoljuk a megosztani kívánt file-okat, majd a linket elküldjünk annak, akinek szeretnénk. Egyszerű, gyors, hatékony módszer.

Ha nem rendelkezzünk saját tárhellyel, akkor is több lehetőségünk van a file-ok kényelmes megosztására. Igazából most két módszert emelnék ki, ezeken kívül persze még rengeteg hasonló szolgáltatást nyújtó oldal található az interneten.

Ha midenkinek van google accountja, akkor a google docs-on keresztül maximum 250 MB-s fileokat könnyedén meg tudunk osztani. Ha nincs mindenkinek google accountja, ezt akkor is meg tudjuk tenni, de ilyenkor teljesen publikus elérést kell biztosítanunk a file-okhoz, így közvetlenül kapunk egy linket, amit el tudunk küldeni bárkinek. Ingyenes verzióban a fileok összmérete nem haladhatja meg az 1 GB-t.

Én alapvetően jobban szeretem a dropbox szolgáltatását, régebb óta elérhető, mint a google által nyújtott lehetőség és már megszoktam a használatát.

Az előnyei, maiért szívesebben ajánlom a google szolgáltatása helyett, hogy egyrészt az alap tárhely, amivel rendelkezünk, 2 GB, másrészt egy apró program telepítése után kijelölhetünk egy könyvtárat a számítógépünkön, amit folyamatosan szinkronizál online tárhelyünkkel. Ezt akár több gépen is megtehetjük (pl. asztali gép és netbook, ahogy én is használom), így nem csak elérhetjük ezeket a file-okat bármelyik gépünkről online, hanem az automatikus szinkronizálás után valóban ott is vannak nálunk, mintha pendrive-on vinnénk magunkkal ezeket. Így az egyik gépen végrehajtott módosítások egyből megjelennek a másikon is és egy biztonsági másolat is marad az online tárhelyen, amely rendelkezik beépített verziókövetéssel, így egy régebbi állapotot is könnyedén vissza tudunk állítani, ami akár véletlen törlések ellen is véd.

Alapból van egy publikus könyvtár, melynek tartalmát bárki elérheti, de file-okra, könyvtárakra egyedileg is beállíthatjuk, hogy kinek legyen hozzáférése. Lehetőség van rá, hogy csak a saját gépeink használják szinkronizálásra, vagy pár emberrel megosszuk, vagy teljesen nyilvánossá is tehetjük a file-okat.

Lassan elérkezett az ideje jól megszokott Omniám lecserélésének, szeptemberben volt 1 éves. Az Omnia igazán szívemhez nőtt az elmúlt évben, bár vannak hiányosságai, főleg a winmo-ból adódóan. Nem bántam meg, hogy anno ezt a készüléket választottam és nem mondjuk az iPhone-t. Bár most az új készülék választásánál igazán jól indul az iPhone is.

Ami szinte biztos, a következő készülék nem winmo-s lesz. Már az Omnián is 6.5-ös verziót használok és nem vagyok tőle elájulva. Ami használhatóvá teszi azok a külső fejlesztők által írt programok, viszont a neten járva lépten-nyomon iPhone-ra írt kliensbe botlok, winmo-ra mintha már nem igazán fejlesztenének.

Az iPhone az elmúlt évben akkora fejlődésen ment keresztül, hogy ismételten érdemes megfontolnom a beszerzését. Nagy előnye, hogy rengeteg alkalmazás érhető el rá kényelmesen és az általam használt webes szolgáltatások is rendelkeznek iPhone-ra írt klienssel. Ami hátránya van az nagyrészt az Apple politikájának köszönhető, persze jó részük megkerülhető töréssel. Számomra még fontos a kamera, ami az első szériákban nem volt túl jó és hiányzik mellőle a segédfény. Meglátjuk este lehull-e a lepel egy új típusról, vagy csak a Tablet fog eldurranni.

Egy Androiddal szerelt készülék eddig a legesélyesebb. Online élethez nagyon jó, bár talán túlságosan kötődik a google szolgáltatásaihoz (igaz én is szinte csak azokat használom (gmail, gdocs, greader), bár a képek megosztására inkább flickr-t szeretem, mert a picassa nem tud korlátlan tárhelyet (még)). Nem elképzelhetetlen, hogy billentyűzettel ellátott gép lesz a következő választás, bár ugye a Motorola Milestone még nem rendelkezik 1GHz-s processzorral, mint a Nexus One (vagy winmo vonalon a HD2).

Elképzelhető egy winmo-s HTC készülék is, mivel elég sok készülékükön van Android, ezért az eredetileg winmo-s készülékeikre is rátehető az Android, igaz nem hivatalosan.

• És akkor a preferenciáim, amik alapján majd az új készüléket kiválasztom, amik fontosak számomra:
• használható fényképező, segédfénnyel(nem baj, ha videót is tud), a telefon mindig nálam van, a fényképező szinte soha
• kényelmesen használható böngésző (persze a kapcsolódást tudja 3G-vel és wifi-vel is, de azt hiszem nagyon kéne keresni olyat amelyik ezeket nem tudja), amivel lehet használni a webes szolgáltatásokat
• GPS offline navigáláshoz (bár ritkán teszem, de szeretek dobozokat is keresni és az erdőben nem mindig van térerő, meg Ausztriában nem fizetnék a mobilnetért)
• offline office program, .doc és .xls formátumra (sajnos L )
• bluetooth fileküldés, fogadás bármely készülékkel (amiben szintén van bluetooth)
• mobilnet megosztása számítógéppel
• szeretem az omniában, hogy pendrive-ként is használható bármilyen géphez

Látszik nincsenek nagy igényeim, ennél jóval többet tudnak a mai készülékek, bár ezt a keveset egybe sajnos nem igazán tudja egyik sem igazán jól. Majd el kezdek keresgélni rendesen, mert mostanában csak felületesen foglalkoztam az újdonságokkal.

A csütörtöki bejelentés után igazából ma volt időm foglalkozni mélyebben a témával, de így legalább nem nekem kellet a megosztott kódból futtatható állományt készítenem, simán le tudtam tölteni egy egyszerű VMware állományként innen (a letöltés regisztrációt igényel), melyet VirtualBox-ban megnyitva ki is próbálhattam mit fejlesztettek a google-nél. Mivel alapvetően a gépet 90-95%-ban online feladatokra használom, azt hiszem pont én vagyok a célpiaca a Chrome OS-nek. Az alap elgondolás a számítástechnika hőskorát idézi, amikor voltak a szerverek és az azokon tárolt adatok és a kliensek, melyekkel használták ezeket. Mivel jelenleg a világ ismét ehhez  koncepcióhoz közelít (csak nem a vállalati szerveren, hanem interneten tartva az adatokat) van értelme egy ilyen rendszernek, viszont képességei igen korlátozottak. Igaz, a google nem is elsődleges gépek operációs rendszerének szánja a Chrome OS-t, hanem második, harmadik gépekre.

Még virtuális gépben indítva is egész gyorsan feláll a rendszer és megkapunk egy bejelentkező ablakot, ahol google accountunkkal gyorsan be is tudunk lépni (hibának tartom, hogy regisztrációs lehetőség viszont nincs). Nálam az indulás a virtuális gépben kb. 20 másodperc volt.

A billentyűzet alapból angol nyelvű kiosztásban van, bejelentkezéskor érdemes rá figyelni. A bejelentkezés után egyből kapunk egy teljesképernyős Chrome böngészőt néhány előre beállított könyvjelzővel és minden tevékenységünket ebben végezhetjük vagy egy új fülön, vagy egy kis javascript ablakban megnyitva az adott szolgáltatást.

Nagyjából ennyi amit nyújtani tud jelenleg a Chrome Os, bár az elhangzottakból ítélve sokkal többet nem is fog tudni. Egyszerű használatra, átlátható felületre törekdnek, amit annyira sikerült megvalósítaniuk, hogy még a kikapcsolást is csak a gép lelővésével tudtam megoldani (utána olvasva nem voltam egyedül ezzel).

Mivel a Chrome OS a gépekben az SSD-t csak gyorsítótárként használja, az eddig film és zene gyűjteményünk használatának egyelőre búcsút mondhatunk. Perszue online forrásokból lesz lehetőségünk zenét hallgatni, vagy filmet nézni, ehhez természetesen folyamatos internet kapcsolatra lesz szükség, ahogy minden tevékenységünkhöz.

Amit jelenleg nyújt, az számomra értelmetlen és nem igazán értem mit fognak rajta csiszolni még egy évig. Ezt a pillanatnyilag meglévő szoftverekből egy lelkes programozó pár nap alatt összerakja, ha én beállítom, hogy automatikusan elinduljon bejelentkezés után a böngésző nagyjából ugyanezt kapom, csak mellette még azt a pár programot is tudom használni, ami még fent van a böngészőn kívül. Aki szeretné kipróbálni le is töltheti a fenti címről, de egyszerűbb ha felteszi a Chrome böngészőt (amit nagyon is érdemes használni, mert lényeges gyorsabb, mint a firefox) és kikapcsolja a tálcát, nagyjából ugyanott lesz. Sokkal jobban tetszett volna, ha nem egy egyszerű böngészővel oldják meg a dolgot, hanem külön alkalmazásokat készítenek a szolgáltatásaiknak (amelyeket azért lehetne még fejleszteni integráció terén).

Napok óta ezen elmélkedem, főleg azért, mert míg régebben egy-egy poszthoz írogattam kommentet, az utóbbi hetekben csak a greaderben teszek a megosztáshoz megjegyzést, nehogy már ismét bepötyögjem az adataim valahová (lusta lettem).

Kezdetben vala …  (na arra nem emlékeszem, mert akkor még nem neteztem)

Első emlékeim az internetes közösségi életről a fórumok, ahol a topic indítója felveti a témát, majd folyamatosan érkeznek a hozzászólások. Állítólag kihaló félben van, szerintem még elég sokan használják. Nagy előnye, hogy bárki indíthat topicot.

Aztán később a rendszeres topic indítók elkezdtek blogolni, agy az általuk indított topicok egy helyen összpontosultak, a hozzászólások ide érkeztek, a nagy fórumokat felváltotta a sok kis blog. Persze erről tudatni is kellett a világot, hiszen csak az tud hozzászólni, aki tud a létezéséről. Láttál valahol valami érdekeset, írtál róla egy posztot egy linkkel és várhattad, hogy a többiek nálad is értékelik az eredeti írást és a tiedet is.

Az élet gyorsult és már lassúnak számított egy-egy poszt, hosszabb lélegzetvételű bejegyzés megírása, megjelent a microblog 140 karakter azt kész. Egyszerűbb lett egy-egy érdekesebb hírről így tudatni az ismeretlen ismerősöket, mint e-mailben. Pár mondta egy link és kész.  (A másik felhasználása, amikor éppen ki akarod üvölteni a világba, hogy mit is csinálsz, de senki nincs aki meghallja.)

Az élet tovább gyorsult, már az oldalakat sem keressük fel egy-egy (milyen sűrűn használ szófordulat ma) új bejegyzésért, RSS-el olvasunk mindent és ha valami érdekes ezen keresztül fűzzük hozzá saját gondolatainkat is. Aki pedig látni akarja kövessen minket a rohanásba a fórumtól a az RSS olvasóig és még azon is túl. Megkönnyíthetem ezt az utat, ha a tevékenységeimet összegyűjtöm egy helyen, pl.: friendfeed, ahol minden amit a neten magam után hagyok látszik (kivéve egy fórum hozzászólást, vagy hagyományos kommentet egy íráshoz).

Nem tudom, hogy jó e ez a gyorsulás ill. változás. Igazából azért gondolkoztat el, mert most zajlik az MWC és sok mobilos hírt olvasok olyan oldalakról (mobilarena és volt PDAmania) ahol a bejegyzéshez nem hagyományos módon lehet hozzászólni, hanem automatikus nyílik mellé egy fórum topic is (közvetlenül a bejegyzés alatt nem is látszanak a hozzászólások, így komolyabbnak tűnik az oldal, de felhasználói szempontból nehézkesebb számomra). Szóval már ezeken a helyeken sem lépek be és éles meglátásaimat nem ott tárom a köz elé, hanem egyszerűen megosztom a bejegyzést a greaderben és mellé írok pár gondolatot. Így azt a közöséget gyakorlatilag ki is zártam a kommunikációból, hiszen én csak azoknak a reakcióit olvasom akiket követek a greader keresztül is, ha valaki esetleg reagál valamit az én meglátásomra azt nem is érzékelem, hiszen nálam semmilyen formában nem jelenik ez meg és ugyanígy az én gondolatom is csak pár embernél látható. Kényelmesebb ez a módszer, viszont hátránya, hogy nem alakulnak ki új kapcsolatok, csak a régi ismerőseimet követem, mert a többiek létezéséről nem is tudok. (Vannak szellemi irányzatok, akik szerint valóban nem is létezik más rajtam kívűl, minden csak az én tudatom teremtménye, ezért ezt is csak magamnak írom.) Ezzel a kényelemmel feláldozzuk a leendő kapcsolatainkat és bár lehet, hogy most még jól működik, de lassan újra nyitni kell a közösségek felé, mert az ismerőseink így csak fogynak és lassan nem lesz akinek a megjegyzéseit látnánk.

A google legújabb webmaster-eknek szóló iránymutatása jól összekavarja megint a dolgokat. Idáig kategorikusan kijelentették, hogy a dinamikus url címeket nem szeretik (értsd: amikben olyan jellemző karakterek vannak egymás után, mint ?=q stb.). Ezért mindenki elkezdte ezeket az URL-ket elrejteni normál kifejezésekkel. Nem melesleg ez jó a felhasználónak is, mert sokkal könnyebb megjegyezni, hogy valami.hu/kapcsolat mint valami.hu/?q=id31. Most a google azt mondja, hogy az utóbbi a jobb. És, ha ők azt mondják, akkor az úgy van. Hát nem.

Alapvetően ismét felmerül a kérdés, hogy kinek is készítjük a weboldalt, a keresőknek, vagy a felhasználóknak? Mert nagyon jó, hogyha a keresőből jó forgalom érkezik az oldalra, de nem elég. Forgalmat elég változatosan lehet generálni, de látogatóink kiszolgálása kell, hogy mozgasson minket egy oldal elkészítésekor.

Források:

http://weblabor.hu/olvasas/100040
http://webakademia.hu/2008/09/dinamikus-vagy-statikus/
http://googlewebmastercentral.blogspot.com/2008/09/dynamic-urls-vs-static-urls.html