Kedd hajnalban megjelent a legújabb WordPress és már frissítettem is. Bár nagy frissítés történt a motorban és sok minden változott az adminisztrációs részben maga frissítés ugyanolyan eseménytelen volt, mint az eddigiek. Egy kattintás és már kész is (ezért is imádom a WordPress-t ).

Első pillantásra az admin felület egyszerűbb lett, különösen a file feltöltést egyszerűsítették. Nekem tetszett a régebbi admin oldal is, de az újjal sincs gondom, ügyesen vezetik be az újdonságokat, nem hirtelen nagy váltásokkal, hanem finoman lépésről lépésre.

A sablonomat már nem is emlékszem melyik verzióhoz készítettem (még nem voltak natív widgetek sem), de még mindig kifogástalanul működik, bár mostanában már tervezem az újat, hogy látványban is kicsit megújuljon a blogom.

Tegnap megjelent az általam használt Ubuntu legújabb kiadása. A bétát már nézegettem és a frissítés (igazából újra telepítés) mellett döntöttem (az előző verziót kihagytam, mert nagyon lassú volt). Még optimalizálni kell a telepítést (eltávolítani a számomra felesleges programokat), de alapból meggyőző az új rendszer. Néhány helyen gyorsabbnak is tűnik, mint a régi volt, persze van, ahol lassabb. Sajnos van ami nem változik, a firefox még mindig iszonyat lassan indul, igazából lassabban, mint a LibreOffice, ami szerintem elég cikki (még semmilyen plugint, extensiont nem telepítettem firefox-ra, ez a szűz alap).

A 11.04 legfőbb újdonsága a Unity kezelő felület, amit elsőre szokni kell (különösen a program indítót, engem zavar, hogy a nem telepített programok is megjelennek), de elég kényelmes tud lenni rövid idő után. AZ előző verzióban ez iszonyat lassú és nehézkesen használható volt, sokat dolgoztak rajta az elmúlt fél évben. Kíváncsi vagyok, hogy hosszabb használat alatt mennyire válik be az új felület, én nagyon szerettem a netbook edition felületét, desktopon is azt használtam, nekem ez nagy váltás most.

Történt pár program csere, ami igazán nem feltűnő, én már eddig is azokat használtam többségében amikre váltottak, vagy egy teljesen mást, pl. nem szeretem, ha egy mp3 file meghallgatásakor elindul egy komplett zene kezelő, betölti az összes zenémet, ellenőrzi az albumok borítóit a netről stb., én csak egy számot akarok meghallgatni és nem várni az összes kiegészítő betöltésére, ezért erre is a vlc-t használom, mint a videónézésre.

Tegnap megjelent az Ubuntu 10.10-e, kódnevén a Maverick Meerkat. Még tegnap le is szedtem a Desktop, a Netbook valamint a KDE változatot, hogy ki tudjam próbálni.

Az új kiadásban a lényegi változások nem szembe tűnőek, az általam használt programokból pedig most is a legfrissebbek vannak fent nálam. Ami nagyon tetszett az az új Ubuntu betűtípus, ezt gyorsan le is töltöttem és már fel is tettem a kényelmesre belakott rendszeremre (egyébként is szeretek a különböző szép fontokat használni szórólapokra, meghívókra és weboldalakra).

A gyors próba eredménye az lett, hogy most kihagyom a frissítést. Az új KDE gondolkodás világa pillanatnyilag messze áll tőlem, bár éreztem rajta, hogy meg tudnám szokni. Vannak nagyon szép, ergonomikus programok, de alapvetően az egész lassabb, már az indulás is, és nehézkesebb az én gépemen (jelenleg netbookot használok elsődlegesen egy külső monitorral), mint a gnome.

Az alap desktop a képnézegető cseréjén kívül látványos újdonságot nem hozott számomra. Az Ambiance témát alapvetően jól sikerültnek tartom, de azért van még mit fejleszteni rajta. Vagy nem kellett volna hozzányúlni. Ez a narancssárga kiemelés nem tetszik, különösen rosszul néz ki a Nautilusban és olyannal is találkoztam, hogy sötétszürke alapon fekete betűt használt, ami eléggé olvashatatlan volt. Igaz az is látszik, hogy sok minden kinézetét egységesítették.

Ami a legjobban érdekelt az a netbookokra szánt változat, főleg, mivel én is azt használok. Alapvetően tetszik a mostani Ubuntu Netbook Edition elrendezése, még normál monitoron is jobban szeretem, mint a hagyományos asztalt. Az unity igen érdekes, néhol nehezen szokható. Jó lesz, de azért még ennek is fejlődnie kell. Engem kicsit zavart, hogy az oldalra elhelyezett ikonsáv nem tűnik el, így a netbook képernyője már nem csak függőlegesen, de vízszintesen is kicsi.

Már nagyon vártam, hogy kijöjjön az új wordpress. Nem is igazán azért, hogy a blogomat frissítsem, hanem, hogy végre megkezdődhessen a CompaSS Hungary oldalának átköltöztetése drupalról wordpressre (és összevonása a bloggal, esetleg az integraltaichi.hu-val, ha már az új wordpress rendelkezik multisite funkcióval).

Már az RC1 óta megkezdtem az ismerkedést az új wordpress funkcióival, sőt egy új oldalt is indítottam már vele tegnap, ahol vegetáriánus és vegán recepteket osztok meg. Nekem személy szerint a menüszerkesztője az a funkció, amit eddig nagyon hiányoltam és már többször használtam volna. Eddig külön szöveges widgetként hoztam létre a menüket (már ahol ez szükséges volt), vagy a sablonba írtam bele kézzel, de ez így lényegesen felhasználóbarátabb megoldás.

Az új alapsablon is tetszetős, a vegetáriánus oldalamon egyelőre meg is hagytam. Viszont a sablonokat szeretem cserélgetni (bár az itt lévő már több éves, lehet, hogy ideje lesz egy újat készíteni), így a sablon tulajdonságai annyira nem mérvadóak.

Csütörtökön megjelent az Ubuntu soron lévő 9.10-es kiadása, természetesen tegnap már frissítettem is, igaz reggel előtte olvasgattam róla és ezért még csak a netbookon ejtettem meg a frissítést.

A frissítés gond nélkül lefutott, újra indítás után viszont nem tudtam az ADSL-re csatlakozni, kis próbálkozás után a régi, jól bevált konzolos csatlakozással azért sikerült. Persze utánna olvasva kiderült, hogy a Network Managernek már a bétában is gondja volt és ez azóta sem került javításra, ami sajnálatos.

Van néhány kinézetbeli változás, ami szintén vegyes érzelmeket váltott ki belőlem, elég szép lett az új netbook remix, viszont az értesítő ablakok elhelyezése nagyon rossz (azért kerültek jelebb, mert néhányan/sokan kattintottak rájuk, de ügyesen ezzel bezárták az alatta futó programot is).

Ennyi hiba üzenettel és program összeomlással nem találkoztam a legelső Ubuntu kiadás óta. Sajnos úgy érzem jobb lett volna, ha a kiadást ismét csúsztatják, mint azt már megtették egyzser, hogy valóban stabil rendszert adjanak ki. Persze lehet mondani, hogy ingyenes és nem lehet számon kérni semmizt, de ezzel a hozzáállással a saját felhasználó bázisukat csökkentik nagymértékben.

Összegezve: már eddig is elgondolkoztam párszor az Ubuntu lecserélésén, de azt hiszem most jött a pillanat amikor lépéseket is tenni fogok ez irányba. Sajnálom, mert tényleg csak annyit szeretnék, hogy feltelepítem és használom, persze megtartva a linuxokra jellemző karcsúságot, sebbeséget és szabadságot, de sajnos ez a mostani rendszenél elveszni látszik.