Nem első (és nem is utolsó) marketing konferenciámon vagyok túl. Voltam páron, ami nagyon tetszett és voltam olyan is, ami kevésbé. Sajnos a mostani az utóbbi kategóriába tartozik.

Nem mondom, hogy az összes előadás érdektelen volt, de igazából egy prémium konferenciától azért többet vártam volna. Voltám már olyan nem préium konferencián amit szintén a Marketing Commando szervezett és sokkal jobbak voltak az előadók és az előadások is.

Sajnos volt olyan előadó, aki láthatóan nem volt szokva a színpadhoz és a közönséghez, ez érződött az előadáson is. Persze ezt is gyakorolni kell, de talán nem egy prémium konferencián kellene elkezdeni.

Jó dolog az alapok átismétlése is, főleg, hogy mindig van olyan, amiről az ember megfeledkezik, de akik ide elmennek, azok már nagyrészt túl vannak az alapképzésen, ezért talán nem kéne a nagyrészének erről szólnia.

Amit érdemes megtanulni, hogy hogyan promózd a termékedet úgy, mintha előadást tartanál. Sajnálatos, hogy a meghívott előadók nagyrészt csak ezt tették. (Voltam olyan marketing konferencián, ahol az előadóknak tiltva volt a promózás, értékesek is voltak az előadások.) Nem mondom, hogy az összes előadás értéktelen volt, pl.: Barazsy Ákos adwords előadása igazán elgondolkodtató volt, de voltak igen rossz előadások is. A közösségi marketingről például nagyon rossz volt az előadás. Azoknak, akik már kicsit is foglalkoztak vele érdektelen volt, aki még csak ismerkednének az SMO-val túl száraz és az előadó is felkészületlennek tűnt (nem túl jó a kérdések elutasítása és csak a megtanult/leírt szöveg elmondása). Bár én nem tudok sokat, de szerintem ennél még én is jobb előadást tartottam volna a témában.

Persze abban, hogy nem tetszett nekem is biztosan részem volt, hiszen csalódni, csak saját elvárásainkban lehet. Én az eddigi konferenciák és termékek alapján többet vártam.

Wolf Gábor hozzáállása viszont igen követendő, mivel amint hangot adtam elégedetlenségemnek, rögtön felajánlotta a díj visszafizetését.

Most, hogy már egyre többen használják a Google által készített böngészőt a Chrome-ot (nálam ez lett az elsődleges böngésző, bár sajnos linuxon nem támogatja a gears-t), elég sok kiegészítő is megjelent hozzá. Párat kiemelnék közülük, amiket szerintem érdemes használni. A többi kiegészítő elérhető a google oldalán vagy a Chrome extensions oldalon.

Az első mai internetes világunkban egy reklám blokkoló, ebből 14 különböző érhető el a google saját oldalán. Én a firefox-ról megszokott „AdBlock+„-t  használom, különféle listák tölthetőek be, ami alapján blokkolja a reklámokat, pl. Ajnasz listája vagy innen is elérhető. Ez kifejezetten Magyar használatra készült.

A másik, nálam szintén alap kiegészítő, mely néhány embert az idegbajba kerget a „FlashBlock„. Remekül blokkolja a flash tartalmakat, különösen hasznos, ha mobilnetet használunk.

A gyors és egyszerű tartalom megosztásra a „Shareaholic„ bővítmény szerintem a legjobb. Beállítható, hogy mely csatornákon szeretsz megosztani, rengeteg mindent támogat, az e-mail, gmail-es küldéstől kezdve az url rövidítőkön és bookmark szolgáltatásokon keresztül a facebook, posterous, tumblr megosztásokig. (A kiegészítő firefoxra, safarira és ie-re is elérhető az oldalukról.)

A „Feedly” a greader olvasását teszi érdekesebbé, az olvasott RSS csatornákból saját magazin oldalt hozhatunk létre és már kezeli a Zümöt is .

Persze gmail-t használok, így szeretem látni, ha új levelem jött, erre számomra a legjobban a „Google Mail Checker Plus” vált be leginkább. Az értesítőre kattintva gyorsan lehet olvasottá, spamnek jelölni, arhíválni, törölni a leveleket. Persze ezenkívűl számtalan gmail-es értesítő van.

Azért, hogy tudjam, új olvasatlan elem érkezett a google readerbe a „Google Reader Checker„-t használom. Erre is rengeteg bővítmény található.

Hogy könnyedén tudjak feliratkozni az oldalak RSS csatornájára az „RSS Subscription Extension„-t használom.

Külön van a wave-hez is bővítmény a „Google Wave Notifier„.

Van olyan kiegészítő ami egybe jeleníti meg, hogy érkezett-e új tartalom a reader-be, a gmail-be, a voice-ra, vagy a wave-be, ez a „One Number„. Különösen hasznos netbookon, ahol amúgyis kevés hely áll rendelkezésre a különféle ikonoknak.

Gyors SEO ellenörzésre a „Chrome SEO” bővítmény vált be számomra leginkább. Elég sok mindent tud, vannak ennél egyszerűbb kiegészítők is a témában.

Twitterre szintén rengeteg bővítmény található jelenleg a „Tweetings„-t használom.

Ezeken kívűl rengeteg különféle bővítmény található még, számomra ezek a fontosak és ezeket tudom ajánlani is kiprobálás után.

Egy ideje már keresgéltem megfelelő mindmap programot magamnak, de olyat, amilyenre igazán vágyom, még egyik fejlesztő sem készített. Ami nagyon kellene nekem a mindmap összekapcsolása egy projektmenedzser eszközzel, file megosztással és közös szerkesztési lehetőséggel. Természetesen mindegyik funkció jogosultságokhoz köthető.

Kisebb kompromisszumokkal úgy néz ki találtam egy használható mindmap programot. A MindMeister majdnem tudja a fenti a követelményeket, persze kicsit más irányból kell megközelíteni a dolgokat. Egyrészről nagyon könnyedén használható maga a felület, iszonyatosan jól lehet benne jegyzetelni, tervezni, vagy gondolkodni (mint általában a mindmap programokban). Az egyes mindmapek megoszthatóak olvasásra, vagy írásra. A bejegyzésekhez megadhatóak képek a vizuálisabb hatásért, lehet változtatni a betűszint és méretet is. Megadhatóak továbbá feljegyzések (hosszabb szöveget lehet beírni), linkek (ide be lehet szúrni google docs fileokra hivatkozó linkeket) és feladatokat is. A feladatoknál beállítható kezdődátum és határidő, felelős és állítható, hogy hány százalékban készült el a feladat (25%, 50%, 75%). A teendőlistánk a főoldalon szépen kigyűjtve vár minket, ill. a fizetős verzióban kapunk export lehetőséget (iCalendar formátumban), mellyel akár a google calendar-ba, akár más naptáralkalmazásba betölthetjük feladatainkat.

Szintén a fizetős verzióban lehetőség van fileok feltöltésére és megosztására is. A gears alkalmazás segítségével az előfizetőknek lehetőségük van offline használatra is. Az üzleti felhasználóknak szánt változat ezeken kívül rendelkezik még csoportkezelő résszel és beállítható saját domain név is.

Még az ingyenes változat is nagyjából lefedi igényeim nagy részét. Mivel egyébként is rendelkezem google accounttal és a google docs-on szoktam megosztani fileokat, kézenfekvő a google docs használata a MindMeister-hez. A google docs-on állítható az egyes dokumentumok jogosultsága és az is, hogy kikkel legyen megosztva. Most már bármilyen file formátumot feltölthetünk rajta keresztül 250MB maximális méretig. De ez utóbbi lehetőséget kiválthatjuk más file megosztó alkalmazással is, legkényelmesebb számomra a Dropbox használata, de választhatjuk akár a Box.net-et is. Mindkettőnél lehetnek publikusak a megosztani kívánt fileok.

Az ingyenes változat legnagyobb hátránya a maximum 3 mindmap, de persze kis kényelmetlenséggel ez is áthidalható. A MindMeister képes importálni a Freemind programban készített mindmapeket és ugyanebbe a formátumba exportálni is tud, így ha 3 mindmapnél nem akarunk egyidejűleg többet megosztani tökéletesen használható.

Hagyományos projektmenedzser eszközként persze nem használható, de a google sites segítségével már egészen követhetőek a projektek, az azokon belül kiosztott feladatok és azok állapota is.

Amióta megismerkedtem a GTD (Getting Things Done) filozófiájával igyekszem alkalmazni a mindennapjaimban. Bármilyen fáradt is vagyok esténként, átfutom a leveleimet (általában a greadert is), mert tudom, hogy különben csak halmozódnak az olvasatlan levelek. Igyekszem tartani magam a „zéró inbox” elvhez, bár ez nem mindig szokott összejönni. Bár a gmailben van teendő kezélés, még nem igazán sikerült megszeretnem, nem találtam meg, hogyan tudna szinkronizálni a gcalendar-ba felvitt teendőkkel ill, hogyan tudna bármelyik is szinkronizálni egyén eszközzel (a google help szerint nem támogatja a feladatok szinkronizációját ).

A GTD elv sarkalatos pontja a feladatok kezelése, ütemezése, a nagyobb, összetett feladatok apró lépésekre való felbontása. A tényleges megvalósítások igen változatosak lehetnek, hiszen az alapfilozófia kimerül abban, hogy ne hagyjuk a fejünkre nőni a teendőket. Vannak akik szoftverekkel oldják meg a feladatok kezelését, vannak akik az egyszerű füzetet részesítik előnyben, egy oldal egy nap alapon, az elvégzetlen feladatokat nap végén átvezetik a következő lapra. A füzetet azért nem tartom jónak, mert nehézkes a feladatok prioritását átrendezni, ha hirtelen egy magas prioritású érkezik.

Az előbbi mondatból már kitűnik, hogy fontos teendőinket rangsorolni. Ezt több szempontból tudjuk megtenni. A legegyszerűbb rangsorolás a fontossági sorrend felállítása. Ilyenkor a legfontosabb teendőinket tesszük a lista elejére és így haladunk a kevésbé fontosak felé. Az egyes feladatok fontosságát befolyásolni tudja a feladat határideje. Lehet, hogy egy teendő nem igazán lenne fontos, de 20 perc múlva le kell adni, akkor hirtelen nagyon fontos lesz és egyből a legmagasabb prioritási kategóriába kerül (ezért is jó, ha a feladatok sorrendjét dinamikusan tudjuk változtatni teendő listánkon).

A másik rendezési elv a feladat elvégzése szerinti rendezés. Itt várható időráfordítás alapján rendszerezzük feladatainkat. Ezt a listát oda-vissza tudjuk használni, attól függően milyen típusúak vagyunk. Sokakat az motivál, ha az időigényes, „nagy” feladatokkal végeznek, míg másokat az, ha egységnyi idő alatt minél több teendőt pipálhatnak ki. Váltogathatjuk a két időalapú elvégzési rendszert, de jobb, ha kipróbáljuk mindkettőt, kiválasztjuk azt, amelyik jobban motivál minket és ahhoz tartjuk magunkat.

Én személy szerint a két fenti módszert váltogatni szoktam, attól függően, milyen állapotban vagyok. Igyekszem fontossági sorrendben végezni a feladatokat, de van, hogy az időalapú rendszerezéssel hatékonyabban tudok haladni. Főleg olyankor szoktam váltani, ha egy fontosnak ítélt feladaton dolgozom már régóta és érzem, hogy egyre lassabban haladok vele.

A feladatkezelés másik lényeges pontja a teendők nyilvántartásán és rendszerezésén kívül az időnk és feladataink beosztása. Sokkal hatékonyabbak tudunk lenni, ha 5-10 perces alapegységekre bontjuk az időnket és ez alatt maximálisan a feladatra koncentrálva dolgozzunk (telefonos ügyfélszolgálaton ez nem működik ). Meghatározhatjuk előre, hogy egy feladatra hány ilyen egységet szánunk, nem érdemes egyszerre 20 percnél többet egy teendővel foglalkozni, mert el fogjuk veszíteni a fokuszáltságunkat. Nagyon jól ki lehet küszöbölni a zavaró tényezőket (az éppen hozzánk forduló kollégákat, felbukkanó e-mail értesítőket) ezzel a módszerrel (most éppen dolgozom, de 2 perc múlva lejár az idő és foglalkozom veled). Egy-egy ilyen szakasz között érdemes 1-2 perc szünetet tartani. Ez kifejezetten javasolt, ha számítógéppel dolgozzunk, mert ezekben a szünetekben elszakadhatunk a monitor bámulásától is. Remek programok vannak, amik beállítható időközönként kikapcsolják a monitor egy meghatározott időre, így egy csapásra megoldottuk az időmérés kérdését is.

Fontos, hogy fokuszáltan foglalkozzunk teendőinkkel és külön teendőként kezeljük az e-mailek olvasását és az azokra való válaszolást. Nem jó módszer, ha folyamatosan be van kapcsolva az új üzenetértesítő, nagyon nagy kísértés egyből megnézni az érkezett levelet, vagy chat üzenetet. Ugyanígy ütemezzünk be magunknak időt a szabad szörfölésre. Úgy sem bírjuk ki, hogy ne olvassunk érdekes tartalmakat a weben, határozzuk meg előre, hogy ezt mikor és mennyi ideig tesszük, így sokkal inkább fókuszáltak tudunk maradni feladataink elvégzése közben és nem fogunk elúszni.

Miután egyre több tanácsadó kezdte el tavaly év végén ill. idén év elején nyomatni, szinte bizonyosan állítható, hogy 2010-ben a social marketing igen nagy teret fog hódítani magának. Sajnos.

Sajnos, mert a mértékadó tanácsadók között is vannak, akik rosszul értelmezik ennek a marketing formának a lényegét, de a trendről nem maradhatnak le, így elkezdik oktatni ügyfeleiknek azt, amit még Ők sem értettek meg. Őket a sok éves írási tapasztalat ill. a meglévő ügyfélbázis átsegíti ezen a ponton, de az ügyfeleiket, akik másolják, tanulják a módszereiket, nem.

A social marketing nem arról szól, hogy ész nélkül mindenkit bejelölök twitteren, facebookon, iwiwen (ez utóbit nem használom), hanem arról, hogy kapcsolatot építek ki az ügyfeleimmel, vásárlóimmal. Én megnézem annak az adatlapját aki engem bejelölt, és nem jelölöm vissza, ha egy bejegyzése van az oldalára mutató linkkel (vagy sok bejegyzése, melyek szintén csak linkeket tartalmaznak). Az e-mail marketing is akkor működik igazán jól, ha hasznos tartalmat adnak az ügyfeleknek, ez a social marketingre hatványozottan igaz.

Nem gyűjtögető életmódról szól ez, ahol egy közösségi hálózaton minél több embert bejelölök, hanem arról, hogy értékes dolgokat írok, amiért engem jelölnek be, hogy olvassanak. Ez fordított gondolkozásmódot igényel. Inkább adni kell az embereknek, mint kérni tőlük, aki ezt nem képes hosszabb távon fenntartani, annak nem való ez a marketing forma.

Van egy oldal, ahová eljutottam egészséges életmóddal kapcsolatban tavaly, vagy tavalyelőtt (nem emlékszem pontosan, de nem is lényeges), akkor a tulajdonos egyedül szerkesztette és nem akart rajta eladni, „csak” információt osztott meg. Most már egy csapat küldi és szerkeszti a bejegyzéseket, a hozzászólások alapján igen magas a látogatottsága és továbbra sem akarnak rajta eladni. Persze, ha kérdés merül fel természetesen olyan terméket ajánlanak amin nekik is van hasznuk, de előbb adják az információt és nem tukmálnak.

A social marketingnél hatványozottan igaz: folyamatos, értékes tartalmat kell szolgáltatni. A közösségi hálózatokban az információk hihetetlen gyorsan terjednek, legyenek ezek pozitívak, akár negatívak. Ha hibázunk, ugyanolyan gyorsan terjed, mintha valami nagyszerűt tettünk volna (néha még gyorsabban is).

Velem is megesett, hogy elutasítottam egy ismerős jelölést a facebookon, de újra bejelölt az ember. Már elsőre is megnéztem az adatlapját (talán valami marketing tanfolyamon összefuthattunk) és nem igazán érdekelt amit ott írt. Másodjára elfogadtam, de csak pár közvetlen értékesítő levelet kaptam tőle, majd 2-3 hónapja csend. Semmi kommunikáció. Ez még e-mail marketingnél sem megengedhető, ha 3 hónapig nem kapok valakitől levelet és utána küld egy értékesítő levelet egyből spamnek minősítem (szerencséjük, hogy az NHH megnehezítette a spamek bejelentését).

Ezenkívül személyessé kell válnia kommunikációnak. Meg kell, hogy ismerjék az embert, aki a másik oldalon van. Sokszor engem is csak azért hívnak fel, hogy hallják a hangomat mielőtt rendelnek, hogy kicsit foglalkozzak velük. Az emberek igénylik a törődést. Ebben az MLM-esek lesznek a legjobbak, pontosan azt tanulják, hogyan kommunikáljanak az emberekkel, hogyan értékesítsenek a kapcsolati hálójukon keresztül tukmálás nélkül értéket adva (mármint a jobb cégeknél ezt tanulják, a rosszabbaknál az ész nélküli beléptetést és hálózat építést értékesítés nélkül).

Sajnos látható a trend, a közösségi hálózatokat, eddig az utolsó menedéket, is el fogják árasztani kéretlen reklámokkal, értékes tartalom nélküli eladással. Pedig lehetne ezt jól is csinálni, csak oda kellene figyelni az emberekre és az igényeikre.