A választásom egy Logitech MK520-ra esett. Ez már az új vevő egységet tartalmazza. Érdekes, hogy a nyomtatók mellé nem képesek kábelt adni, adni, de most kaptam egy USB hosszabbítót.

Az egeret jó használni, nagyon kényelmes a fogása, csendes, a görgőjét viszont picit akadozónak érzem (mindenesetre jobb, mint ha görgetéskor összevissza ugrálna az oldal, mint a régivel tett).

A billentyűzet furcsa. Több, mint két éve a netbookomat használom alapgépként és elszoktam a teljes méretű billentyűzet használatától (a rég géphez még PS2-es billentyűzetem volt és soha nem volt igényem másikat venni), mindenesetre érdekes élmény rajta a gépelés és hiányzik az aljától a touchpad. Alapból más a nyomáspontja, mint a netbook billentyűzetének, nagyobb is annál (mivel nem tudok 10 ujjal gépelni, ez kényelmetlenebb), és hangosabb is. Még nem találtam ki, hogy hol is lenne a legkényelmesebb használni (ha fogom egyáltalán hosszútávon), a jelenlegi asztalom oka fogyottá vált, jelenleg sem a billentyűzet tartó, sem a monitor elhelyezkedése nem kényelmes (kivéve az esti filmezéseket), viszont a régi asztalon nem volt semmilyen pakolási lehetőségem, ami itt nem kicsit van kihasználva.

A 11.04 legfőbb újdonsága a Unity kezelő felület, amit elsőre szokni kell (különösen a program indítót, engem zavar, hogy a nem telepített programok is megjelennek), de elég kényelmes tud lenni rövid idő után. AZ előző verzióban ez iszonyat lassú és nehézkesen használható volt, sokat dolgoztak rajta az elmúlt fél évben. Kíváncsi vagyok, hogy hosszabb használat alatt mennyire válik be az új felület, én nagyon szerettem a netbook edition felületét, desktopon is azt használtam, nekem ez nagy váltás most.

Történt pár program csere, ami igazán nem feltűnő, én már eddig is azokat használtam többségében amikre váltottak, vagy egy teljesen mást, pl. nem szeretem, ha egy mp3 file meghallgatásakor elindul egy komplett zene kezelő, betölti az összes zenémet, ellenőrzi az albumok borítóit a netről stb., én csak egy számot akarok meghallgatni és nem várni az összes kiegészítő betöltésére, ezért erre is a vlc-t használom, mint a videónézésre.

Alapvetően kétféle formázási lehetőség van, vagy az egyes karaktereket formázzuk (félkövér, dőlt, aláhúzott stb.), vagy előre beállítunk stílusokat (alapból is vannak beállítva) és a bekezdést formázzuk (címsor 1, címsor 2, szövegtörzs, idézett stb.). Értelemszerűen az előbbi az egyes bekezdéseken belüli kiemelést, megkülönböztetést szolgálja, míg az utóbbi a dokumentum felépítését teszi átláthatóvá, módosíthatóvá.

Az elkövetkező pár bejegyzésben szeretnék néhány alapbeállítási lehetőséget bemutatni, hogy pl.: egy levél végén ne a tab nyomkodásával érjük el, hogy aláírásunk a jobb oldalra kerül, vagy a levél címe középre, hanem az előre beállított aláírás és címsor használatával. Mivel alapvetően LibreOffice-t használok (és ajánlok másnak is ), a példákat is ebből veszem, a régebbi Microsoft Office is így működött,  nem hiszem, hogy az újabbakban kardinális változás történt ez ügyben.

Mi is a LibreOffice?

A LibreOffice története alig pár hónapra nyúlik vissza. Az Oracle 2009 áprilisában felvásárolta a SUN Microsystems-t, ezáltal az Oracle tulajdonába került az OpenOffice.org irodai programcsomag is. Sok OpenOffice.org fejlesztőnek nem tetszett a régi fejlesztési modell, voltak, akik főként csak elvettek, és alig adtak vissza valamit (pl. IBM), voltak, akik forkolták a projektet, mert több szabadságra vágytak (Go-oo csapat a Novell vezetésével). Az OpenOffice.org-ból volt külön az itthoni igényekre szabott FSF.hu változat is, amely a Go-OO-ra épült ill. egy nagyon jól összerakott, sok sablont és kényelmi beállítást tartalmazó Oxygen Office nevű változat. Mint az látható elég sok különálló fejlesztés folyt és bár történtek visszaportolások az eredeti OpenOffice.org-ba is, ez a vállalti irányítás miatt igen nehézkes volt (többek között a fejlesztő minden, a beküldött kódhoz kapcsolódó jogáról lemondott a vállalt javára). Az OpenOffice.org tíz éves története (október 13.-án ünnepelték tizedik születésnapját) már többször felmerült, hogy a fejlesztéek koordinálására létre kellene hozni egy vállalatoktól független alapítványt. Ez tavaly szeptemberben meg is történt, létrejött a The Document Foundation. Már a kezdetektől hatalmas támogatást élveztek több nagyvállalatól is. Mivel az OpenOffice.org név továbbra is az Oracle tulajdona és nem is tervezi átengedni az alapítványnak, kénytelenek voltak az általuk kiadott programnak új nevet választani, ez lett a LibreOffice.

A LibreOffice fejlesztésében több régi OpenOffice.org fejlesztő is részt vesz, sőt a LibreOffice-ban minden OpenOffice.org újdonság megjelenhet, míg ez visszafelé nem igaz a fentebb említett jogokról való lemondás miatt.

A LibreOffice tehát forkja az OpenOffice.org-nak, mely a közösségnek, a közösségre épülő fejlesztési modellnek köszönhetően várhatóan gyorsabban fog fejlődni, mint az OpenOffice.org (a jelenlegi 3.3-as verzió is előbb érkezett, mint az OpenOffice.org 3.3).

Miben nyújt többet az új LibreOffice 3.3?

Az általános otthoni felhasználás szintjén kevés dolgot lehet kiemelni, már a régi változatok is bőségesen elégnek bizonyultak egy levél, egy kis táblázat megírásához. A legtöbb otthoni igényt még a google által rendelkezésünkre bocsátott docs is túlszárnyalja. Leginkább a másoktól való dokumentumok megnyitása és szerkesztése ami kérdéses volt eddig, szerencsére az OpenOffice.org 3.2 is gond nélkül képes volt megnyitni a Microsoft Office új formátumait, persze a formázás néha szétesett, ezen javítottak.

A többi újdonságot nem sorolnám itt fel, a magyar közösség oldalán, a libreoffice.hu-n megtalálható a letöltési lehetőségekkel együtt.

Az új kiadásban a lényegi változások nem szembe tűnőek, az általam használt programokból pedig most is a legfrissebbek vannak fent nálam. Ami nagyon tetszett az az új Ubuntu betűtípus, ezt gyorsan le is töltöttem és már fel is tettem a kényelmesre belakott rendszeremre (egyébként is szeretek a különböző szép fontokat használni szórólapokra, meghívókra és weboldalakra).

A gyors próba eredménye az lett, hogy most kihagyom a frissítést. Az új KDE gondolkodás világa pillanatnyilag messze áll tőlem, bár éreztem rajta, hogy meg tudnám szokni. Vannak nagyon szép, ergonomikus programok, de alapvetően az egész lassabb, már az indulás is, és nehézkesebb az én gépemen (jelenleg netbookot használok elsődlegesen egy külső monitorral), mint a gnome.

Az alap desktop a képnézegető cseréjén kívül látványos újdonságot nem hozott számomra. Az Ambiance témát alapvetően jól sikerültnek tartom, de azért van még mit fejleszteni rajta. Vagy nem kellett volna hozzányúlni. Ez a narancssárga kiemelés nem tetszik, különösen rosszul néz ki a Nautilusban és olyannal is találkoztam, hogy sötétszürke alapon fekete betűt használt, ami eléggé olvashatatlan volt. Igaz az is látszik, hogy sok minden kinézetét egységesítették.

Ami a legjobban érdekelt az a netbookokra szánt változat, főleg, mivel én is azt használok. Alapvetően tetszik a mostani Ubuntu Netbook Edition elrendezése, még normál monitoron is jobban szeretem, mint a hagyományos asztalt. Az unity igen érdekes, néhol nehezen szokható. Jó lesz, de azért még ennek is fejlődnie kell. Engem kicsit zavart, hogy az oldalra elhelyezett ikonsáv nem tűnik el, így a netbook képernyője már nem csak függőlegesen, de vízszintesen is kicsi.